<

Mi az a BIM stratégia?

A BIM az együttműködés új szintjét, ezzel együtt pedig hatalmas lehetőségeket hozott az építőiparba az építési projektek összes szakaszába. Népszerűségének növekedésével az épülettulajdonosok, beruházók is egyre inkább elkezdtek BIM követelményeket megfogalmazni építési projektjeikben.

Viszont nem minden beruházó ismeri a BIM minden árnyalatát és buktatóját és ilyen esetekben a megfelelő BIM követelmények beállítását építészre, BIM koordinátorra vagy a fővállalkozóra kell bízni.

De pontosan miért is?

BIM követelmények

Mert a stratégiaalkotás az alap, ami minden utána következő lépést meghatároz, és amivel megelőzhetők a költséges és bosszantó problémák.

Definíció szerint a BIM = épületinformációs modellezés, de az épületinformációs modell fogalomnak is komoly szerepe van. Mivel a BIM-mel (a folyamattal és a modellel is) a projektszereplők interakcióban vannak, mindkettő esetében meg kell állapítani BIM-követelményeket.

A modellezési követelmények leginkább a különböző felek közötti együttműködési folyamat hatékonyságára vonatkoznak: adatformátumok, adatcsere-folyamatok, részletezettségi szintek, ütközésészlelés, vizualizáció, a tendereztetés és a változásmenedzsment platformja, stb.

A modellkövetelmények viszont magára a BIM-modellre irányulnak, ami azt garantálja, hogy minden projektfázis egy átfogó, minden szereplő számára hasznos információkkal bíró BIM-modellel záruljon.

A kettő követelményei összefüggenek:

nincs jó épületinformációs modell megfelelő folyamat nélkül és
hiába a hi-tech modellezési folyamat,
ha a modell nincs kellően felkészítve.

Itt egyszerre fontos

  • a szabványosítás, mivel az összes BIM-követelmény nulláról való kidolgozása túlzottan idő- és erőforrás-igényes lenne és
  • a testreszabás, hiszen minden projekt teljesen egyedi a maga módján

Ha a projekt szereplői teljes mértékben megértik és hatékonyan ki is használják a BIM-ben rejlő lehetőségeket, akkor a BIM workflow költsége gyorsan megtérül a transzparencia és a hatékonyság növekedésével, a hibás teljesítésből fakadó problémák, kötbérek, túlórák és csúszások elkerülésével.

Ez sok esetben viszont nem jön létre a gyakorlatban, például mert:

  • a BEP (BIM Execution Plan) változtatás nélkül másolódik projektről projektre
  • a beruházó konkrét terv nélkül sürgeti a projekt azonnali indulását
  • nincs CDE, a beruházó nem fér hozzá az aktuális információkhoz
  • a projektsablonokat kevés módosítással, vagy projektspecifikus információk nélkül használjuk
  • a megbízó nem bízik az új folyamatban, ami miatt nap végén dupla munkát kell végezni

BIM stratégia lépései

A BIM stratégia tartalmaz minden információt, ami a BIM-mel kapcsolatos a megrendelő szervezetében.

A kialakítása 3 alaplépést mindenképpen tartalmaznia kell:

Értékelés (belső és külső) – a belső értékelés határozza meg a vállalat állapotát, a külső pedig a piaci teljesítményét. Az értékelési folyamat célja annak meghatározása, hogy mely területeken, épületeken lehet javítani új technológiák vagy eljárások, például a BIM alkalmazásával.

Célok és tervezés – a BIM-hez kapcsolódó szervezeti célkitűzések, az oda vezető részcélok, valamint a projektmenedzsment érettségi szintjének a meghatározása.

Forrás: BIMplement

Haladás és végrehajtás – a BIM-stratégia kialakításának utolsó része, a konkrét, határidő- és költségtúllépés nélküli megvalósításhoz megfelelő megközelítést tartalmazza.

Az átfogó tervezési eljárás után tudja a projektmenedzser elkészíteni a BIM stratégiát, amely részletezi többek között a BIM szervezeten belüli integrációját is.

BIM stratégia összetevői

A BIM stratégia kialakítása komplex folyamat, fontos összetevőkkel:

  • Stratégiai célok végiggondolása – a BIM stratégiának összhangban kell lennie a vállalat általános üzleti stratégiájával – enélkül a workflow használata tele lesz feleslegesen kidobott pénzzel.
  • Az összes érintett bevonása és megértése – a projektgazda sokszor egyetlen, nagyon konkrét, az egész cége egyetlen fix szemszögből értelmező nézőponttal rendelkezik, ami egyoldalú, nem hatékony projektet eredményez.
  • Kiindulási pont meghatározása – a hozzáférhető eszközkészlet milyensége alapjaiban határozza meg a projekt lehetőségeit.
  • Különböző perspektívák összevetése – a kívülálló szemszögéből megvizsgált stratégia segít felfedezni és megoldani a problémákat, mielőtt még megjelennének.
  • Lehetőségek vizualizálása – a megrendelői oldalt a legeredményesebben vizualizációs eszközökkel lehet bevonni minél korábban a folyamatba; és ez alapvető a problémák elkerülésében.
  • Teljes folyamat megtervezése – a proaktív megközelítés alapja, hogy feltárjuk az összes lehetséges problémát, mielőtt még azok bekövetkeznének.
  • Döntések megalapozása – minden döntésnek objektív, megalapozott számításokon kell alapulnia, még kompromisszumok esetében is, ami egy adatalapú workflow (épületinformációs modellezés) esetében elég jól támogatott.
  • Ütemterv megtervezése – a kiinduló pont és a cél közötti lépéseket stratégiai döntések alapján megtenni szinte már csak apróság.
  • Mérőszámok felállítása – mérni, megosztani és reagálni kell a mutatókra és eltérésekre, majd ez alapján kell javítani a folyamatot, amihez a BIM széleskörű, digitális eszközkészlete nagyon jó megoldást ad.
  • Digitalizációs projektcsapat – megfelelően felállított csapat minden szervezeti átalakulásban lévő cég számára nélkülözhetetlen, ha el akarjuk kerülni, hogy a tényleges változások helyett végül csak egy szépen megfogalmazott cikk jelentse az átalakulást.

A BIM követelmények és a BIM-stratégia meghatározása egyaránt fontos minden, építőipari projektekben érintett szervezet számára.

A BIM követelmények meghatározása abban segít, hogy a felek a projekt összes árnyalatát megértsék, míg a BIM stratégia a különböző BIM-folyamatok szervezeti integrálásának az elengedhetetlen lépése.

BIM szolgáltatásainkkal segítünk a még meg sem fogalmazott igények feltárásában és a megvalósításban.

Sandor Nagy

Beszélj Sándorral erről a cikkről

Head of Project Management

+36 30 953 8212

Lépj velünk kapcsolatba

A szerző további cikkei