<

Így modelleztük a Tüskecsarnok átalakítási projektjét 4D-ben

Budapest egyik ikonikus épülete, a Tüskecsarnok átalakításában a küzdőtér felett található szervízjárda, világítás és hangosítás felújításának tervezésére és a kivitelezés munkálatainak a támogatására kaptunk felkérést.

A feladatunk volt

  • megtervezni és ütemezni a régi szervízjárda elbontását
  • megtervezni az új szerelő járdát
  • támogatni a kivitelezést a bontási és újraépítési folyamatok szimulálásával

Tevékenységünket az épület tervezője, Dr. Lázár Antal szakértette és támogatta.

A projekt

A Tüskecsarnok belső átalakítását az indokolta, hogy bizonyos rendezvények lebonyolításához nem volt elegendő az épület belmagassága. A világításhíd túlzott önsúlya miatt kihasználatlan volt, a televíziós közvetítéseknek sem volt minden sportágra megfelelő a világítás, valamint a hangtechnikai rendszer is elavult.

A Nemzeti Sportközpontok ezért a tetőszerkezet alatti szervízjárda és a hozzá tartozó lámpaszerelvények elbontásáról és egy áttervezett rendszerű, új világítással és hangtechnikával ellátott szerkezet megépítéséről döntött. Az új szerelőjárda a meglévő térrácsos szerkezet rúdelemei közé került, ami miatt a meglévő tetőszerkezet terhelhetőségét ellenőrizni kellett. A tartószerkezeti számításokat és terveket a csarnok eredeti tartószerkezeti terveit felhasználva készítettük az MTM Mérnökiroda Kft. bevonásával.

A Tüskecsarnok átalakítása a küzdőtér feletti szervízjárda, világítás és hangosítás felújítására irányult.

Impozáns acélszerkezet
az ikonikus tüskék alatt

A projektben több olyan kihívásnak kellett a kivitelezőnek megfelelnie, amik egyrészt veszélyessé, másrészt nehezen tervezhetővé, feszes tempójúvá tették az átalakítást:

  • az érintett terület több méter magasan helyezkedik el, a munkálatok elvégzéséhez alpinistákra volt szükség
  • a tető tartószerkezetét további terhelésnek már nem lehetett kitenni
  • minden szükséges eszközt, berendezést alulról kellett emelni, ami nagyban meghatározta az ütemezést
  • a szerkezet miatt nagyon fontos volt, hogy az elemek bontása és építése a statikus által meghatározott sorrendben kövesse egymást
  • a kivitelezésre csak igen rövid időkapu állt rendelkezésre, így a biztonság mellett az idődimenzió is kritikus volt.

A tervezés mellett az is a mi feladatunk volt, hogy szimuláljuk és jól látható, vizuális formában támogassuk a munkafolyamatokat, amihez egy BIM alapú projektmenedzsment célszoftver 4D funkcióját hívtuk segítségül.

4D BIM kivitelezéstámogatás

A 4D BIM elsődleges célja, hogy a projekt időbeli lefutásának, ütemezésének a szimulációjával segítse az építkezést. Leegyszerűsítve, segít elképzelni és megtervezni, hogy milyen elem, mikor, mit követően, hova fog épülni.

Ilyenkor a 3D BIM modellben meglévő anyagmennyiségek mellé munkanormát, időigény adatokat, logikai láncokat társítunk. A dinamikus ütemtervet a szoftver algoritmusa hozza létre, amit timelapse video segítségével teszünk vizuálisan is értelmezhetővé.

A Tüskecsarnok esetében a Bexel Manager szoftvert használtuk, amivel pozitív tapasztalataink voltak már korábbról: nagyon rugalmas, menetközben is jól módosítható, dinamikusan viszi a változásokat és azonnali, modellalapú feedbacket ad a döntések meghozatalához.

Projektlépések

Az együttműködés első lépéseként megkaptuk egy külsős cég pontfelhős felmérését a meglévő állapotról, amiből Revitben elkészítettük a meglévő tetőszerkezet tartószerkezetének, valamint a kapcsolódó gépészet, sprinkler, légtechnika, világítás és szerelőhídnak a modelljét. Ezután megterveztük és bemodelleztük az új szerelőjárdát a világítás- és hangtechnikai rendszereket.

Tüskecsarnok pontfelhő

A bontandó és a tervezett modellelemeket Bexelre paramétereztük, azaz olyan információkkal láttuk el, amiből később az ütemezést, a változásokat dinamikusan, könnyedén tudtuk menedzselni.

Ezután a statikus által megadott adatok alapján az elbontandó világítás-híd Revit modelljét “szétvágtuk”, így már azt is lehetett látni, hogy milyen elemeket kell egyszerre elbontani. A tervezett szerelőjárdánál szintén megmodelleztük az egyben beemelendő egységeket és aszerint lehetett megmutatni, hogy milyen sorrendben szükséges megépíteni.

Következett az elemekhez kapcsolódó ütemterv: a műszaki leírásban leírt követelmények alapján Microsoft Projectben megterveztük a sorrendiséget és az időbeliséget. Közös nevezéktant alakítottunk ki, amivel végig gördülékeny és egyértelmű maradt a kommunikáció a Bexel és a Microsoft Project között.

A kivitelezési időegységek adatait importáltuk a Bexelbe, ahol összekötöttük (“összemappoltuk”) azt a Revit modellelemekkel. Az egyes elemek és kivitelezésfázisok innentől kezdve összekapcsolódtak és a későbbiekben, ha bármilyen változás történt az ütemtervben, egy egyszerű frissítéssel láthatóvá vált az új ütemezés.

Az eredmény

A teljes folyamatot a Bexel szimulációja segített megérteni, elképzelni; a Revit és az MS Project adataiból nem csak az építési, hanem a bontási folyamatok is láthatóvá váltak.

“Ad egy realitást az egésznek. Nem csak szöveget, meg csíkokat látsz,
hanem leesik, hogy az összes acélt 3 nap alatt kell felhordanod.”

– Cédl András, építész modellező (BuildEXT) –

A magasban végzett munkálatokhoz drága és veszélyes alpin munkára van szükség, ezért különösen fontos volt meghatározni a biztonságosan megtartható elemek súlyát. Ezek az értékek kihatnak az egy nap alatt elbontandó maximális elemszámokra, munkánkkal az időbeli lefutás mellett így a költségeket is jól tervezhetővé, optimálissá tettük.

Miért jó a 4D BIM?

Mert lehetővé válik az ütközésmentes építési ütemezés, jó stratégiai alapot ad a kivitelezésmenedzsmenthez és vizuálisan is érthetővé teszi a projektet. Segíti a tervező, a kivitelező és a beszállítók közti kommunikáció nagy részét, segít a logisztikai tervezésben és az építőanyagok hatékony elhelyezésében (térbeli organizáció).

Egy olyan döntéstámogató eszköz, amivel többféle ütemterv variációt is létrehozhatunk különböző technológiákat összehasonlítva. Lehetőséget ad arra, hogy az építési terület zónákra osztásával az előregyártott, vagy a helyszínen összeállított elemek elhelyezésének organizációjával lerövidítsük az építkezés idejét. Ehhez animációt, gantt diagramot, Power BI kapcsolatot és még számos eszközt biztosít.

Ha ezek után költségeket is társítunk az épületinformációs modellünk elemeihez (5D BIM), akkor a költségek időbeni alakulása is megjeleníthető. Ez pedig nagyságrenddel optimálisabb költségtervezést, megtakarítást tesz lehetővé.

Mi kell a 4D BIM-hez?

Alapvetően egy megfelelő metodikával modellezett BIM modell, ami annak tudatában lett felépítve, hogy 4D-s BIM célokat is fog szolgálni. Azaz adatokat tartalmaz átfutási, telepítési, építési, üzemképessé válási, megszilárdulási, javítási időre vagy a projekt más területeitől való, időbeli függőségekhez.

Ezen paramétereket a BIM workflow 100%-ban támogatja.

Mi a Plan to BIM szolgáltatásunkkal “BIM-esítjük” a hagyományos projektet: lemodellezzük a 2D-s tervet 3D-ben (amivel a tervfeldolgozási hibákat is kiszűrjük) és felruházzuk az elemeket az időbeli (vagy más, pl. költség) információkkal.

Tanulságok

A megbízás rendkívül előremutató volt; Magyarországon a határidő nyomás miatt sok esetben úgy indul meg a kivitelezés, hogy nincs még hozzá ütemterv. Ebben az esetben viszont a megbízó felismerte, hogy a pontos ütemezés megtervezésére fordított idő és energia többszörösen is megtérül a balesetmentes és pontos kivitelezésben, a határidő megtartásában és a jogi problémák elkerülésében.

Sandor Nagy

Beszélj Sándorral erről a cikkről

Head of Project Management

+36 30 953 8212

Lépj velünk kapcsolatba

A szerző további cikkei